A Fidesz a román szélsőjobbra fogja, hogy nem lesz a konzervatív EP-frakció tagja
Pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek sem szeretnék, hogy a Fidesz csatlakozzon hozzájuk.
Pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek sem szeretnék, hogy a Fidesz csatlakozzon hozzájuk.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) több tagpártja is elfogadhatatlannak tartaná a Fidesz belépését.
A Financial Times külpolitikai elemzője Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Donald Trump politikáját elemezte a demokráciához fűződő viszony összefüggésében. Íme, az eredmény.
A magyar miniszterelnök sajtóértesülések szerint az esti EU-csúcs előtt Giorgia Melonival és Mateusz Morawieckivel is egyeztet.
Az olasz miniszterelnök vázolta a következő időszak fókusztémáit: Ukrajna, a Közel-Kelet, a Dél-kínai-tenger, a mesterséges intelligencia és Afrika.
Az Európai Parlamentben a jobboldali populisták általában a többséggel szemben szavaznak, de több kérdésben is megosztottak – derül ki a Deutsche Welle adatelemzéséből. Mi várható a következő parlamenti ciklusban, amelynek a jobboldali konzervatívok és radikálisok a felmérések szerint nagyobb létszámmal futhatnak neki, miközben az európai frakcióik is jelentősen átalakulhatnak? A kérdés abból a szempontból is jelentős, hogy hová ülnek be a Fidesz képviselői.
Az EP-választások előtti kampány véghajrájában Európa szélsőjobboldali pártjai erősebbek, mint valaha. De hogyan is alakul az Európai Parlament összetétele és munkája egy új, erősebb szélsőjobboldali jelenléttel?
Fenyegetést jelent a demokratikus intézményekkel szemben, hogy egyre több országban kísérelnek meg bevonni a kormányba jobboldali radikális pártokat, írja Rosa Balfour, a Carnegie Europe elemző intézet igazgatója.
Összejöhet-e Orbán Viktor álma Brüsszelben? Pontosabban: úgy játssza-e Marine Le Pen és Giorgia Meloni a lapjait, hogy tényleg jobboldali áttörés jöhessen, és ha igen, van-e helye abban a Fidesznek? Megbabonázhatja-e Emmanuel Macron Orbánt, ahogyan anno Angela Merkel tette? Tényleg az EU sorsa múlik-e a június 9-i eredményen? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban Vincent Collennel, a Les Echos szerkesztőjével.
A populisták közt nagyobbak a véleménykülönbségek, mint köztük és más politikai áramlatok között, nem lesz populista internacionálé, állítja a tudós a Le Figaróban.
Az olasz kormányfő csupán az egyes ügyek mentén való együttműködésre lát esélyt a két európai parlamenti frakció között.
Botrányok sora rázta meg az Európai Parlament szélsőjobboldali frakcióját, de különös módon éppen ez vezethet el rég várt összefogásukhoz. Egyre több jel utal ugyanis az olasz kormányfő, Giorgia Meloni és az elnökjelöltségre hajtó francia Marine Le Pen pártcsaládjainak közeledésére. Ha a választások után valahogy egyesítik erőiket, akár a harmadik legnagyobb frakciót is adhatják az EP-ben. Kár, hogy az évek óta erről álmodó Orbán Viktor ezt csak a partvonalról figyelheti.
Orbán és a Fidesz helyezkedik az európai pártok közösségében, ezért tart távolságot a német szélsőjobboldali párttól, írja Carsten Volkery, aki Brüsszelből tudósítja a német gazdasági lapot.
Giorgia Meloni pártja stabilan őrzi első helyét Olaszországban. Úgy tűnik, rajta múlik majd, hogy az EP-választás után kinek lesz többsége Strasbourgban. Helyzetét Sofia Ventura politológussal elemeztük.
Ursula von der Leyen, Giorgia Meloni és Marine Le Pen vetélkedésében az előny egyelőre az olasz kormányfőnél van. A helyzet jelzi: jobbra tolódik az unió.
A vezércikk úgy értékeli, hogy a nemzetközi politikában ugyan meglepően konstruktívnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, ám odahaza az illiberális demokrácia megteremtésének a vágya vezérli. A múlt héten sztrájkba léptek a közszolgálati média dolgozói, és ez zavaró jel az EU egyik legfontosabb tagállamából.
Antonio Tajani azt mondta, ideális lenne egy szövetség az Európai Néppárt (amelyben az ő pártja van) és a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformerek között, egyedül az AfD-től zárkózott el.
Sajtóhírek szerint a Fidesz ECR-hez való csatlakozása is téma lesz.